A Falugazdász-hálózat működéséről és eredményeiről számolt be Magyar Lóránd

Magyar Lóránd 39 éves állatorvosi végzettségű mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakember, parlamenti képviselő. A Magyarország Agrárminisztériuma által elindított Kárpát-medencei falugazdász-programban előbb a Szatmár megyei hálózat, majd 2019-őszétől a négy megyét magába foglaló Partiumi Falugazdász-Hálózat koordinátora. A hálózat működéséről, az eddigi eredményekről és tervekről kérdeztük. 

- Kérem foglalja össze röviden, mi is a falugazdász program és miért volt szükség az elindítására?

- Romániában jó ideje nem léteznek agrárkamarák, amelyek feladata a gazdálkodók számára konkrét segítségnyújtás, fejlődési lehetőségek biztosítása lenne. Ezt pótolja a magyar kormány által létrehozott falugazdász-hálózat, amely az erdélyi magyar gazdák legfontosabb partnere a 2018-as megalapítása óta. Célja a segítségnyújtás, a legyen szó növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel kapcsolatos szakmai tanácsadásra, informálásra a hatályban levő törvényekről illetve változásokról, de rendszeres információkat szolgáltat a szakágak újdonságairól is. Amennyhiben egy gazda hozzánk fordul problémájával, a falugazdászok rövid időn belül megtalálják, hogyan lehet segíteni neki, a probléma megoldásán túl pedig felvázolják a lehetőségeket, hogyan lehetne fejleszteni az adott gazdaságot.   

- Szatmár megyében miként indult a Falugazdász-program, honnan-hová sikerült eljutni?

- A pilóta-program Székelyföldön zajlott, majd annak sikerét látva jöttek létre a helyi hálózatok az erdélyi-partiumi megyékben. Szatmár megyében három falugazdász kezdte meg a munkát, azóta sikerült hat főre bővíteni a csapatot, melynek tagjai amellett, hogy átlátják a helyi gazdák gondjait, saját területükön is jó szakemberek – van köztük például mezőgazdasági szakember, a pályázati lehetőségek szakavatott ismerője és állatorvos is. A helyi hálózatokat a Partium esetében a közös történelmi múltra, a többnyire azonos természeti adottságokra és közös problémákra alapozva összevonták, így jött létre a Partiumi Falugazdász-Hálózat, melyben Bihar megyében hét, Szatmár megyében hat, Szilágy megyében három, Máramaros megyében pedig egy falugazdász tevékenykedik.

- Melyek a Szatmár megyei rövid, és hosszú távú tervek?

- A hálózat létrehozásakor az elsődleges cél az volt, hogy a helyi gazdák értesüljenek a falugazdászok nyújtotta szolgáltatásokról. Már az első igazán nagy rendezvényünkön, a 2018-as Partiumi Magyar Napokon tartott Agrárakadémián sokan vettek részt és futótűzként terjedt a hálózat híre. Községi gazdatalálkozókkal folytattuk a népszerűsítést, egyuttal felmérve a helyi gazdák konkrét gondjait, igényeit, a találkozók sora pedig mai napig tart. Időközben elindítottunk egy projektet, melyben felmérjük a megye szarvasmarhatartóinak gondjait és elkészítjük a regisztert, amelynek köszönhetően pontos képet kapunk a teljes állományról is. Készül a helyi mezőgazdászok regisztere is. A hoszú távú terveket tekintve pedig amennyiben sikerül teljesen átlátni a konkrét gondokat, átfogó megoldásokat dolgozunk ki ezekre. Emellett folyamatos a gazdák informálása, szinte havi rendszerességgel tartunk Agrárakadémiákat, amelyekre minden alkalommal más és más terület szakértőit hívjuk meg, hogy előadásaikkal osszák meg a tudásukat gazdáinkkal, de az ilyen találkozók jó lehetőséget adnak új partneri kapcsolatok kialakítására és tapasztaéatcserére is.

- Melyek azok az utóbbi időszak konkrét megvalósításai?

- A már említett, folyamatosan zajló munka mellett projekt-alapon is sok tevékenységünk van, amiből két kedvencemet, büszkeségemet emelném ki. Az egyik a Miből mi lesz? című meséskönyv létrehozása. A mai óvodás-kisiskolás korú gyerekek eltávolodtak a vidéki élettől, a hagyományainktól, sokan nem tudják, hogy hogyan lesz a búzaszemből kenyér, hogyan készül a gyapjú, a paradicsomlé vagy a lekvár. Ezekkel a folyamatokkal ismertetjük meg a gyerekeket a hozzájuk legközelebb álló forma, a mese által. Szatmári pedagógusok írtak felkérésünkre meséket, amelyeket szatmári gyerekek rajzai illusztrálnak. A kiadvány iránt nagy a kereslet, mi pedig nagyon örülünk, hogy ilyen módon sikerül megismertetnünk a gyerekekkel a vidéki életet. Ha pedig a mesék által kedvet kapnak hozzá, azzal hosszú távon a mezőgazdaságban tapasztalható kiöregedést és utánpótlás-hiányt is orvosolni lehet. A másik büszkeségem a Szatmári termék védjegy létrehozása, amellyel a helyi, jó minőségű termékeket népszerűsítjük.

- Milyen volt a Szatmári Termék védjegy fogadtatása? Mi ennek a célja, előnyei?

- Első hallásra sokan nem értették, miért fontos a védjegy létrehozása. Pedig nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, Romániában és a nagyvilágban is sok védjegy koncentrál a helyi termékek népszerűsítésére. Valószínűleg már mindenki hallott például a Székely termékekről… A Szatmári Termék védjegyhez olyan vállalkozások csatlakoztak és csatlakozhatnak, amelyek jó minőségű termékeket készítenek, elsősorban szatmári alkapanyagok, szatmári munkaerő felhasználásával. Ezek a termékek a világ bármelyik pontján megállnák a helyüket, de a vállalkozások egyenként sok esetben nem képesek terjeszkedni, nincs megfelelő marketing-stratégiájuk. A Szatmári Termék védjeggyel közös marketinggel zajlik a népszerűsítés, lehetőséget teremtünk különböző küldföldi vásárokon való bemutatkozásra, de együtt könnyebb bejutni a hipermarketek polcaira is. A terveink között szerepel továbbá egy saját “márkabolt” nyitása is, először Szatmárnémetiben. Sok szatmári tudja, hogy kitűnő lekvárok, szörpök, borok, hústermékek vagy akár bőrdíszműves termékek készülnek itthon, de ezekkel csak helyi rendezvényeken találkozhatnak, sok esetben nem biztosított az állandó eléérés. Ezen szeretnénk változtatni. 

- Hallottunk egy másik, izgalmasnak hangzó kezdeményezésről, a Tündérkert programról. Ez miről szól?
- Ez a program is nagyon fontos számunkra. Biztos sok középkorú emlékszik gyermekkora növényeire, gyümölcseire. Ízletes almára, körtére, amelyet permetezni sem Kellett, aromás eperre, amely talán nem olyan szép, mint a szupermarketekben kaphatók, de ízét még most is fel tudjuk idézni. Ezeket a régi, őshonos fajtákat szeretnénk felkutatni és megmenteni, létrehozva egy génbankot. 

Sok kitartást kívánok a további munkához és köszönöm az interjút.